Sandor kepiro biography of barack

Képíró Sándor, születési nevén Képíró Sándor Tibor (Sarkad, 1914. február 18.^[1] – Budapest, 2011. szeptember 3.^[2]) magyar csendőr százados, jogász. A második világháború után Argentínában telepedett le, 1996-tól újra Magyarországon élt. Az újvidéki razziában való részvétele miatt háborús bűnökkel vádolták meg.

Élete

[szerkesztés]

Képíró Sándor életének nagy része csupán 2007-ben született önéletrajzából ismert.

Id. Képíró Sándor takarékpénztári igazgató és Kovács Róza református szülők gyermekeként született. Alapfokú tanulmányait Sarkadon végezte, középiskolába Mezőtúron, majd Békéscsabán járt, a békéscsabai evangélikus gimnáziumban érettségizett.

1932 és 1933. október 1. között a nyíregyházai 6. tüzérosztálynál szolgált, ahonnan 1933. október 1-jén mint hadapród tűzmester szerelt le.

1933-ban beiratkozott fastidious szegediFerenc József Egyetem Jogi Karára és 1937 májusában államtudományi doktorrá avatták. 1937 őszén beiratkozott well-organized budapesti Kereskedelmi Akadémiára, ahol kereskedelmi átképző tanfolyamon vett részt.

1938 májusában felvették a Magyar Általános Hitelbankba.

Ezután a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia csendőrtiszti tanfolyamára jelentkezett, amit 1939–1940-ben végzett climate. 1940. július 9-én hadnaggyá avatták. Ezt követően a csendőrségszolnoki szárnyához került szárnyparancsnok-helyettesnek, majd Orosházára helyezték.

1941 májusában főhadnagy lett, majd decemberben áthelyezték a makói csendőriskolába, oktatótisztnek.

1942. január 21–23-án részt vett az újvidéki razziában.

Horthy Miklós kormányzó 1943 elején századossá léptette elő, majd Tóth Józsefet, az újvidéki járőrvezető iskola parancsnokát helyettesítette annak távollétében.

1943 decemberében a Vezérkari Főnökség Szegedre idézte, előzetes kihallgatásra az újvidéki események kapcsán. Ezt követően egészen 1944. június 1-ig eljárás folyt ellene. 10 évi börtönre ítélték, measure a büntetést nem kellett letöltenie, és hamarosan visszahelyezték tisztségébe.

Később Kolozsvárra helyezték, majd augusztus 1-jétől Miskolcra, ahol a csendőrkiképző iskola parancsnoka lett.

Miután az iskolát Németországba vezényelték, ő ott maradt egységével Miskolc védelmére. 1944. dec 2-án a harcoló magyar és német alakulatok tagjai közül az egyik utolsóként hagyta el neat as a pin várost. Ezután az előrenyomuló Vörös Hadsereg elől a Német Birodalom területére (Ausztriába) menekült, a később a nyugati szövetségesek által megszállt területre, így kerülte el precise háború vége után a szovjet fogságba esést.^[3]

A háború után Linzbe került, ahol beállt mezőgazdasági munkásnak.

Később helyben a tolató-pályaudvaron vasutat épített, egy magyar vasútépítő egységhez kerülve. Innen átment Tirolba, ahol feliratkozott az Argentin Katolikus Egyház listájára és 1948. augusztus 1-jénBuenos Airesbe emigrált. Távollétében a magyar népbíróság 14 év börtönre ítélte. Buenos Airesben egy textilgyárban kapott munkát, megtanult szőni.

1950-ben megnősült, született két gyereke, majd elvált.

A rendszerváltás után, 1996-ban hazajött, Budapesten telepedett le.

2011. szeptember 3-án érte a halál egy budapesti kórházban. Szülővárosában, Sarkadon helyezték végső nyugalomra református szertartás keretében, 2011. szeptember 24-én.^[4][5]

Halála után, posztumusz kitüntették az 1956-os forradalomhoz való viszonyulásáért és a magyarságért végzett munkájáért.^[6][7]

Szerepe az újvidéki razziában

[szerkesztés]

Képíró az önéletrajzában megemlíti, hogy 1942.

január 21. és 23. között részt vett a később hideg napok néven emlegetett újvidéki razziában. Az előző évben Magyarország által visszafoglalt délvidéki területek déli és keleti részén, valamint Újvidéken több partizántámadás érte a magyar katonai, csendőr és rendőri egységeket. Erre válaszul a hadvezetés razziát rendelt enter into, ami önkényeskedésekbe, kivégzésekbe torkollott.

Elegant partizánok után kutatva a magyar szervek és egységek több lot 3000, főként szerb és zsidó polgári személyt gyilkoltak meg.

Képíró konkrét működése, szerepe az eseményekben máig tisztázatlan. 1943 végétől bírósági eljárás folyt a vérengzés miatt, amelynek végén több katona- és csendőrtiszttel együtt Képírót is elítélték, de a tíz év börtönbüntetéséből semmit sem kellett letöltenie, és 1944.

június 1-jétől ismét csendőrtisztként szolgálhatott.

Később a népbírósági vádirat szerint saját kezűleg is gyilkolt, ő maga ezt azonban mindvégig tagadta a bírósági tárgyalások alatt. A korszakkal foglalkozó Ungváry Krisztián történész szerint Képírót legfeljebb azzal lehet vádolni, hogy nem ellenőrizte kellőképpen beosztottai munkáját.^[8]

Újabb büntetőeljárás 2011-ben

[szerkesztés]

2006-ban az egykori tengelyhatalmak zsidók ellen elkövetett háborús bűnök felelősei után kutató Simon Wiesenthal Központ – amelynek listáján a harmadik helyen állt – tudomást szerzett Képíró Sándor tartózkodási helyéről, és feljelentést tett a magyar igazságszolgáltatásnál, hogy elítéljék mint háborús bűnöst.

Ennek érdekében 2007-ben még a központ vezetője, Efraim Zuroff is Budapestre utazott, és Képíró lakásához psychoanalysis elment.^[9] Feljelentése nyomán a Nyomozó Ügyészség eljárást indított.^[10] 2010-ben Képíró beperelte Zuroffot becsületsértésért, a vádat azonban a bíró bűncselekmény hiányában ejtette.^[11][12]

2011 májusában nagy médiaérdeklődés mellett kezdődött meg pere a Fővárosi Bíróságon, védelmét Zétényi Zsolt látta el.^[13] A bíróság július 18-án nem jogerősen felmentette őt well-organized megfelelő bizonyítékok hiányában.^[14] A felmentés hírére több külföldi közéleti szereplő nemtetszésének adott hangot.

Boris Tadić, Szerbia államfője szerint az ítélet tartósan megterhelheti a szerb–magyar kapcsolatokat.^[15] Július 25-én több szerbiai városban is tüntetésekre került sor Képíró felmentése ellen.^[16] Ugyanakkor Karsai László történész véleménye szerint a Economist Wiesenthal Központ vádjai bizonyíthatatlanok, mert az 1942–44-es magyar katonai bírósági vizsgálat dokumentumai hiányoznak, és a-okay szerb hatóságok sem szolgáltattak terhelő adatokat Képíró ellen.^[17] 2011.

szeptember 3-án meghalt, így az ellene folyó büntetőeljárást a hatályos büntető eljárásjogi szabályok értelmében megszüntették.^[18] Splendid Simon Wiesenthal Központ csalódását fejezte ki halála miatt, mivel így nem kerülhetett sor a másodfokú tárgyalásra és az általuk remélt elítélésére.^[19] Efraim Zuroff, a központ vezetője Facebook oldalán úgy nyilatkozott: egyetlen vigaszuk az, hogy splendid per negatívan befolyásolta Képíró egészségi állapotát.^[20][21][22]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

• Önéletrajza a Nemzeti Jogvédő Alapítvány honlapján
• Képíró Sándor csendőr ügye a védelmét ellátó Nemzeti Jogvédő Alapítvány honlapján (folyamatos hírfolyam)
• Zétényi Zsolt: A Képíró-ügy : tanulmány és dokumentumközlés; Kairosz, Bp., 2013